Szendrő Város (Borsod Abaúj Zemplén megye) a Bódva völgy kapujában, a Cserehát és az Aggteleki karszt peremén fekvő település. Miskolccal (39km) és az országhatárral (27km) a 27-es számú főút köti össze. A 4400 lelkes településnek mindig fontos és kiemelkedő szerepet osztott a történelem.
Szendrő Felső vár
Szendrő település első említése 1312-ből ismert. A településen feltehetősen 5 várat építettek (Korai vár, Alsó vár / Csáky kastély, Huszitavár, Németvár, Felsővár). Cselenfi Sándor fia János királyi várnagyot először 1355-ben említik, ekkor már állt a (korai) vár és a király kezében volt.
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek védelmére alakult meg. A park törzsterülete az Aggteleki-hegység.
Martonyi Kolostor
Magyarország területén egyedülálló műemléknek számít a Martonyi kolostorrom. Ez a létesítmény – építészeti szempontból – a legjobb állapotban fennmaradt emléke az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek. A Pálos rendet Özséb (esztergomi kanonokból lett remete) alapította 1250 körül.
Rakacai-tó
Aki elutazik a Bódva völgyébe nem engedheti meg magának, hogy el ne látogasson hazánk legnagyobb mesterséges víztárolójához, mely a Rakaca patak vizét duzzasztja fel. A tó a horgászok paradicsoma a nagy fogások mellett a nyugodt környezet és a gyönyörűséges táj miatt.
Rudabánya Bánya-tó
Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.
Abod község
Abod települése a Szendrői-hegység és a Cserehát találkozásánál fekszik, a Nagy-Csákány-lápa elnevezésű völgyszurdokban. A falu nagy valószínűséggel 1200-as években már létezett. Abod település neve az Aba személynévből eredeztethető. Középkori oklevelekben Vyobod (Újabod), Abád, Oboud, Opud, Obad neveken szerepel.
Galvács község
A község első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név – feltételezések szerint – szláv eredetű és nagy fejű embert jelent. A mostani – „a három bővizű forrás vidéke” – minden bizonnyal a harmadik helye a községnek.
Szalonna község
Szalonna települést 1249-ben említik először Zolouna néven. A falu neve szláv eredetű, a „sós víz” jelentésű slano szóból eredeztethető, mely a falu északi határában fakadó melegvíz forrásra utal. A település a honfoglaló Örsúr nemzetség egyik ágának szálláshelye volt egykoron. A település legfontosabb műemléke a XI. századi Árpád-kori – torony nélküli – körtemplom.
Telekes Völgy
Csapadékos időszakban felejthetetlen látványt nyújt a Telekes-völgy névre keresztelt sziklaszoros. A völgy a Rudabányai-hegységet Alsótelekes és a Bódva-völgye között szeli át. A vadregényes szurdokvölgy legszebb szakasza az „Ördög-gát” sziklája és közvetlen környezete.
Csorba kő
A középkori Csorbakő vára a Szuhogy határában található Nagy-hegy egyik északkeleti gerincének végén épült fel. 1928-ban a várhegy északi oldalában jégkorszakbeli barlangot tártak fel, ahol több alig vagy egyáltalán nem ezüstözött rézlapocskákat találtak.
Faszénégető
Sokan úgy tartják, Tamási Áron falujából, Farkaslakáról származik a szénégetés világhírű tudománya. A faszén felhasználása a 19. század utolsó évtizedeiben nőtt meg, amikor is tért hódítottak a korábbiaknál finomabb gyári vásznak: a gyolcs, a kanavász, a sifon.
Szendrő szállás
Közösségi média
